Sally nem érdekes.

Sally a testvérem. De ez a testvériség hamar ismertséggé szelídült. Okos lány. Tudja, hogy mindez miatta van, mert amit mondott, elszakított bennem valamit, ami talán az utolsó összekötő szál volt köztem és az emberek között. Nincsen rajongás, vagy lelkesedés bármi iránt, abban a házban, ahol együtt éltünk. Sally egy intelligens kis kullancs, aki a jókedvet szívja ki az emberből.

Hosszú, szép szavai megkötöznek. Szeretem az ajkai mozgását, ahogy a sajátomnak vélt gondolatokat formázzák. Bársonyos, búgó, mély hangját, ahogy a közös élmény dorombol benne. De ma rájöttem, csak a közös van. Nincsenek saját emlékeim, az övé vagyok, viszont ő nem az enyém.

Gyereket szül, orvosokat nyűgöz le. Talán hozzá is megy egyhez. Mindig csodáltam, ahogy az emberekkel játszik. Mert neki tényleg csak játék az ember, főleg, ha férfi. Piroska ő, nomen est omen, farkaskölykökkel játszik.

Ami engem illet, kinőttem a tündérszép korszakomat. Minden gyerek tündérszép az első pár évében. Van, aki úgy is marad. Nem tudom ki a szerencsésebb. Mi, a tökéletlenek, vagy a lehengerlők. Lehet-e az ész ellenszere a magával ragadó szépségnek, vagy minden alkalommal megbabonázva állunk majd, elveszítve józan ítélőképességünket?

Szerelmes vagyok. Nem a magam módján. Sally módján. Az egyetlen értelmetlen, szuicid magatartásformáját sikerült eltanulni. Nem ám, valami hasznos, befolyásoláshoz közeli élményt okozó cselt. Mikor elmeséltem neki, mintha féltékeny lett volna. Szerencsére jó pár napig nem engedik még ki a kórházból.

Szóval szerelmem tárgya:

Fiú az illető.
Göndör, sötét haja, hatalmas barna szemei vannak. Hosszú szempilláin meleg, gondtalan nyári esték emléke remeg. Nyúlánk testéből hosszú, csontos végtagok érnek a földig, égig. Erei látszanak selymes bőre alatt, mellkasán könnyű megszámolni bordáit. Mind megvan neki.
Odaadó szerető. Figyelmetlen barát. Ezt a csodát találtam az utcán. Vagy inkább ő talált rám, kóborlás közben. Napok óta kerülöm a kórházat, órákon keresztül talpalok a városban, látszólag céltalanul. A valós oka tényleg csodák felderítése volt. Első, és egyetlen sikerem után meg is hívtam ezt a földön túli élményt bérelt szobámba.
Nem tetszett neki semmi. Mindent kritizált, engem is. Aztán szeretkeztünk. A végén kegyesen a hátára fordult, magához húzott, a hajammal babrált. Hagytam. Pár perc romantika után feltápászkodtam, elindultam a fürdő felé, közöltem vele, hogy mire visszaérek, legyen kedves, hagyja el a kuckómat.
Látszólag meglepődött. Megfosztottam a megalázás jogától. Azt hiszem, akkor szeretett belém.

Fájt a forró víz a bőrömön. Émelyegni kezdtem a gondolattól, hogy lemosom tenyere nyomát magamról. Rettegtem, hogy tényleg eltűnik, mire kimegyek a szobából.