jó, hogy vagy.

Papácska nem jött haza aznap. Egyedül ünnepeltem. Semmit. Mindent.

Jóvilág.

Papácska lediplomázott!
Sírunk, nevetünk, még mindig nincs pénz, de legalább ma rá tudtam venni magam, hogy a nehezen összevakart pár forintot a saját kellemes kikapcsolódásunkra költsem.
Elvittem moziba, ettünk egy jó pizzát. Általában ez fordítva történik. Mindig, mindent ő fizet, ha ilyenről van szó, csak mert lovag. Felesleges pénzkidobásnak ítéltem eddig ezeket az akciókat. Nem is jártunk gyakran sehová.
Ma viszont nagy szükségem volt minderre. Randiztunk. Rég nem volt ilyen kellemes az együtt töltött idő. Megünnepeltük a nagy eseményt, minket. Mostanában már-már happening számba mentek a jelenéseink. Cirkusz a köbön.

Kicsit előbb hazajöttem, ő még elígérkezett egy rendező cimborája darabjának premier előadására. Mire hazaér, tiszta lesz a lakás, kész lesz a tea és a fekhely. Pihenni kell csak.
Összebújni egy jó filmet nézve, forró, epres teagőzben váltani pár csókot, és örülni, hogy vagyunk egymásnak. Két éve, és lassan még kilenc hónapja nyúzzuk egymást. Időről időre sikerül újra egymásba szeretni.