2015. március 19.

kaland.

Indulok a messzibe, mert rég nem láttam a tengert. 
Szabad a szív, szabad a csók, szabad a szerelem. 
Megérett a helyzet, hogy elfelejtsek félelemből élni. 
Minden okom megvan a boldogságra.


A következő hetek ígéretei pedig szebbek, mint amilyeneket álmodni lehetne.


/ez nem nem mellesleg egy heti cuccom... nem is vagyok nő.../

2015. március 2.

Leng az inga.


Pé visszajött. Atyuska hazahozta megint. Nem tudom, hogy mennyi közöm van hozzá. Remélem semennyi. Bízom benne, hogy kikerültem az egocenterből, és nem sértek aurákat a puszta jelenlétemmel. A kontraszt annyira erős. Tegnap visszabújtak a régi félelmek a takaróm alá és békén sem hagytak reggelig.

Godot-ra várunk itthon mind, de a fűz halott. Gerendáink vannak még, meg foszladozó öveink. Kötél nincs. Elfogyott a cigim is. Gond egy szál se.