2014. szeptember 26.

Mondvacsinált.

Ködös a reggel, de csak a buksin belül. Mint egy élőhalott, grasszáltam a lakásban reggel, göncök közt matatva. Ingáztam kicsit a hűtő és a fürdő között, oda-vissza, oda-vissza, smink, fogmosás és a többi. Mintha nem is én lettem volna. Aztán felszálltam a buszra, és megláttam magam a tükörben.


Miért ne lehetnénk mind olyanok, akikre jó ránézni? Már kávés pohárral a kezemben csattogtam be az Árkádba. Mindennél jobban élveztem a kávé illatát. Elmesélem, hogy milyen szeretnék lenni. Ha elhiszed rólam, már olyanná is váltam. Így leszünk mind mondvacsináltak. 

Csak a magassarkúk négynegyede visszhangzott a fejemben, amíg a gondolatok lassan kisasszéztak a nyitott kapukon. Áramlok. Átáramlok. Ellebegek én is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése